Sleepless Nights

A falling star fell from your heart and landed in my eyes

I screamed aloud, as it tore through them, and now it's left me blind

The stars, the moon, they have all been blown out

You left me in the dark

No dawn, no day, I'm always in this twilight

In the shadow of your heart

And in the dark, I can hear your heartbeat

I tried to find the sound

But then it stopped, and I was in the darkness,

So darkness I became

I took the stars from my eyes, and then I made a map

And knew that somehow I could find my way back

Then I heard your heart beating, you were in the darkness too

So I stayed in the darkness with you

Mióta hazajöttünk a hétvégi kirándulásról, túlságosan gyorsan halad az idő (én meg le vagyok lassulva). Egyrészről egyre hidegebb van, és már nem lehet annyi mindent csinálni, mint nyár végén (már egyikünk sem elég lelkes hogy csakúgy elmásszon hétfő este 2 sörre a Bairro Alto-ba). Másrészt fizikailag sem vagyok topon, el vagyok tunyulva és amiatt a bizonyos Erasmus életmód miatt minden héten rám jön valami hülye fájás. Harmadrészt jövő héten kezdődnek a vizsgák, úgyhogy tanulni is kéne. Ma jó kislány voltam, közel 5 órát töltöttem beadandóírással, de még mindig nem értem, hogy lehet hajnali 3, mikor az előbb még délután 5 volt??

És itt jön a következő probléma: hajnalig kukorékolás. Mert tegnap se bírtam 4 előtt elaludni... pedig nem ártana! Helyette Voice-t néztem, legalább találtam néhány érdekességet, lehet hogy lesz egy pár új kedvencem is.

Szóval ennyit a panaszkodásról, most megpróbálok aludni, és holnap ha lesz időm, befejezem végre a Porto-s posztot.

Boa noite.