I know that we´ll change
We´ll take our time to rearrange
There´s no need to preach
Your worries will be out of reach
Don´t waste your time
Let go of all them every day crimes
We seem to live, forget to give
We have to learn how to forgive
Nothing´s gonna be bad if you´re up to something good
And if it´s gonna be bad we´ll turn it into something good...
Szerdán ez a pasi volt az Urban Beach rezidense, nagy bulit csinált :)
Azóta imádom ezt a dalt.
Tegnap reggel megérkezett Dia :) Négy óra alvás után kimentem érte a reptérre, hazaugrottunk lepakolni, és délelőtt már bele is vetettük magunkat a városnézésbe. Egész nap Belém-ben voltunk, íme a végeredmény:
Dia élvezi a napsütést
(én nem)
Háttérben a Rio de Janeiro-i Jézus-szobor és a San Francisco-i Golden Gate híd.
Ebben a városban megtalálható az egész világ!
Biciklis rendőrök, úton Belém felé
Sose lehet megunni
Lol
Egy kis intermezzo: majd' két napot szarakodtam azzal, hogy álló formátumban tudjam feltenni a képeket. Ez már korábban is probléma volt itt a blogon, de most kutatást követően rájöttem a megoldásra: nem a Picasa-val vagy az Office képnézegetővel,
hanem a Windows photo viewer-rel kell elforgatni és menteni a képet. Röhejes.
Belém főtere, melyet park és fontos épületek vesznek körül;
a háttérben a Jeronimo monostor
Kivételesen nem ugrottunk bele...
A növényzet szépen karban van tartva (nem úgy mint a járdák)
Hibiszkusz love
A monostor belülről
Disney hercegnők idegenvezetésen
Dia photobomberkedik egy nyugdíjas turistacsoporttal :D
Ezután a Jardim Botanico-ba mentünk, mivel a róla szóló útikönyves leírás szerint egzotikus, ám turisták által alig látogatott hely. Ez (és a 2 eurós belépő) rögtön szimpatikussá tette.
Tiszta Miami
Bevetésen (kacsákat lesve)
Pávák rohangáltak szabadon az egész kertben
Ihlet
Dia talált egy elhagyott épületet ami tele volt lomokkal
Hullafa! UÁÁÁ
Szerintem k.jó kép
Ó
Bambusz
Dia szerint itt elhantoltak egy botos bácsit
Pelyhes kiskacsák henyélnek az út közepén
Pszt alszanak
Ez még pózol is
Megláttam ezt a sarkot és rögtön megszállt az ihlet, szerencsére Dia
pontosan tudta mit akarok :)
Hova tűnhetett?
A kép címe: ,,a nyúl, aki stalker-kedik a bokorban"
Be volt ígérve egy múzeum, állítólag 50 ezer préselt virágot és famintákat is
tartanak benne - de bejutni, azt nem tudtunk
Így meg aztán főleg...
A következő állomásunk a Centro Cultural de Belém volt.
Aki olvassa a blogot tudhatja hogy itt volt az egyetemi welcome vacsink :)
Belső udvar. Tök véletlenül kerültünk be egy kortárs kiállításra...
Melynek ez volt az első eleme
3 emeleten többféle kiállítás volt látható, az elsőben egy művész azt hozta el,
ami számára az éden (egy szakaszon még homok is volt leszórva)
Ő is egy élő kiállítási darab volt a párjával
A következő nagyon tetszett: fiatal művészek vegyes installációi
Az egyik teremben eredeti (!) Andy Warhol és Roy Lichtenstein képet is láttunk!
Nem rossz ahhoz képest, hogy ingyenes volt a kiállítás.
Művészkedésem folytatódik...
Mielőtt továbbléptünk volna a következő célponthoz,
ettünk egy jó kis spenótos quiche-t
Torre de Belém
Ez pedig már a földrajzi felfedezések emlékműve.
És egy újabb jól elkapott pillanat...
Mozaik világtérkép
Dia a világ közepe
Az emlékmű ebből a szögből keresztet formáz
Harmonikás úr és...
Hát megzabálom!!! Egész nap így ül ez a tündér
(persze rögtön elkezdett hiányozni Pötyi)
Utolsó küldetésként felkerestük azt a százéves cukrászdát, ahol az eredeti,
híres-nevezetes Pastel de Belém készül
Nagy volt a sor, de gyorsan haladt
És a fincsi végeredmény: kívül ropogós, belül folyós
Este, bár hullafáradtan, de elmentünk mulatni, hiszen el akartam vinni Diát a Lux-ba (ami Lisszabon legpuccosabb klubja, és résztulajdonosa John Malkovich). Előtte egy házibuliba mentünk - ahol megdőlt a rekord: 100 ember egy lakásban! Igazi heringparti, a konyhától a teraszig... ez az ott készült egyetlen kép, de már látszódik hogy fúj a szél, mi pedig hamarosan ronggyá ázunk! :D
Folytatás és vasárnapi beszámoló hamarosan!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése