Daily mood. 1 picture, 1 music, 1 thought. Or more.

To attempt to extend the current limits of performance.
To innovate, or go beyond commonly accepted boundaries.

2012. szeptember 28., péntek

Que horas son mi corazón?


If you get sleep or if you get none
The cock's gonna call in the morning

Hold my hand, ooh, baby, it's a long way down
To the bottom of the river


Ez szólt a Feira da Ladra piacon.
A tökéletes Lisszabon-hangulat...



Vasárnap délelőtt Diával csatangolni indultunk, hogy felfedezzük a belvárosnak azt a 80%-át, amit még én sem láttam. A Santa Apolónia állomástól indultunk, felsétálva az Alfama negyedbe. Lisszabonról azt kell tudni amúgy, hogy nagyon (nagyon!) dimbes-dombos, a járdák pedig borzalmasak (apró kövekkel van mindenhol kirakva, emiatt 2 pár cipőm lett kuka eddig), szóval a séta mint olyan elég fárasztó. Nade!



Pirosház. Imádom!


A bazilika (Panteao Nacional) előtt, amire véletlenül találtunk rá


Színes házikók a bazilika mellett






Kicsit hasonlít a budapestire


Ez pediglen a Sao Vincente monostor kertje.


Sao Vincente


Tipikus minivillamos. Kis időutazás, avagy milyen lehetett nálunk a bkv 
a 20. század elején...


Sokszor fotózgatok homlokzatokat amik megtetszenek, ez is egy ilyen


Valamelyik miradouro (azaz kilátó) egyike a sokból, ahonnan a várat láthatjuk, 
[a.k.a. Castelo de Sao Jorge]


Galamb úr (vagy asszonyság)


Még egy templom. 
Most utána kéne néznem a nevének, de senkit sem érdekel, még engem se.


Panoráma


Valami hülye beletrollkodott a képbe
Most meg a várfalon pózol


Dia is pózol a várfallal, és a frizura még mindig tart.

Castelo kertje

Végeláthatatlan lépcsők mindenütt

De végre fent vagyunk!

...és visszanézhetünk oda, ahol már jártunk

Pávák. Pávák mindenütt.

Szeretek paparazziskodni! Lehet, hogy szakmát váltok.

Csini kilátó

Még a nap is kisütött

Diát éppen lenyűgözi a monumentalitás

Alfama-i utcakép
  
Praca do Comércio

A tér egyik felében éppen egy fesztivál zajlik - szerintünk helyi
Megasztáros és X-faktoros arcokkal.


A tökéletes vasárnap délután! Enjoy lfe :)

Metró, csak hogy erről is legyen kép mert még nem mutattam :)

Restauradores, az egyik kedvenc terem

A központi vonatállomás kapuja

Állomás, egy picit messzebbről

Ezt a liftet (ha jól emlékszem) Eiffel tanítványa tervezte. 
5€-ért végül nem mentünk fel.

Viszont 3 eurót költöttünk erre az undormányra, amiről azt hittük sült sajt, 
ám kiderült hogy tojás és cukor szárított keveréke. Fúj!
Ha Portugáliában jártok, vigyázzatok a desszertekkel :)

Rossio állomás naplementében. Até amanha!
Este rákattantunk a Sherlock-ra, amiből azóta meg is néztük az első évadot...

Ezután jött a hétfő, meg a rossz idő. Eredeti tervünk az volt, hogy átmegyünk Caparica-ra, de ezt a 7 eurós buszjegy és a borult ég miatt elvetettük. Viszont - ha már ott vagyunk a híd túloldalán - felmásztunk a Jézus-szoborra.


Majdnem Rio de Janeiro

Majdnem San Francisco

Jézus figyel téged... A Dia meg még inkább!


Reklámfelületnek sem utolsó

Az úgynevezett ,,túloldal" egyébként Almada néven fut, és a szobron kívül nincs ott semmi. De tényleg. Viszont ettünk nagyon finom rántott szardíniát!

Fotóautomata. Rochémon. 

Ez csak úgy megtetszett. 

Hétfő este ismét Sherlock-kal punnyadtunk, rákészülve energiatartalékkal a hét többi napjára. Kedden MusicBox-oltunk, szerdán UrbanBeach-eltünk, csütörtökön IESCTE-s gólyabulin voltunk ahol nem ismertünk senkit úgyhogy hazajöttünk, pénteken pedig egy házibuliba csöppentünk, ahol még a rendőrség is tiszteletét tette egy nagyobb haderővel. Egyszóval: jó kis hét volt! Special thanks to Dia! :)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése