Days & Nights

Tizenkettedik nap - Hétfő (április 18.)

A hét egyetlen napján sem siettem el a felkelést - ez leginkább a spanyol életformának tudható be: nemcsak a turisták, de a helyiek is folyamatosan éjszakáznak, és bevallottan nem alszanak eleget. Ennek fényében én is rendszerint 11 körül ébredek, szép komótosan megreggelizem, mail check, aztán 2 körül indulok el valamerre. Hétfőn a Ciudad de las Artes y de las Ciencias-ba (City of Arts & Science) látogattam, ami egy 5 részből álló épületegyüttes, egyúttal Valencia legnagyobb látványossága. Most nem írok róla bővebben, mert holnapután újra ellátogatok majd ide a lányokkal.

Íme a videó - operatőri és vágói munkám nem tökéletes, de volt vele meló bőven :)

Este - micsoda meglepetés - ismét hagytam meggyőzni magam, hogy a csapattal tartsak a fél háromkor (!!!) induló bulitúrára. Hiába, ezeknek az amerikaiaknak nem lehet nemet mondani, imádnivaló nép! És ami a legjobb: mindannyian itt tanulnak ösztöndíjjal, úgyhogy Kim, Caitlin és Evan lesznek az idegenvezetőink Granada-ban, Allison, Samantha és Max pedig Sevilla-ban :) 

Először a La Bolsería nevű helyre mentünk, ahol valamiért korán véget ért a party, majd átmentünk a Piccadilly-be, ami ritka csöves hely, ennek ellenére nagyon jól éreztük magunkat :) Tényleg minden a társaságon múlik...

Tizenharmadik nap - Kedd (április 19.)

A hajnali 6-kor ágyba kerülés nem tesz jót a másnapi városnézési kedvnek, ezért úgy döntöttem inkább meglátogatom Vanda barátnőmet, útban felé pedig megnézem a Jardins del Real-t (ami afféle kastélykert), és a STADIONT, ahol pár óra múlva a Copa del Rey döntőt tartják majd. Sajnos bemenni nem lehetett - mindenhol biztonsági őrök, munkások és riporterek nyüzsögtek, kívülről pedig nem valami dekoratív az épület, úgyhogy mindenki nézze majd meg a tévében.

Estig Vandával dumáltunk a teraszukon, majd visszajöttem a hostelbe, elbúcsúztattam az amerikai srácokat, aztán kidőltem. És végre 10 órát aludtam.

Tizennegyedik nap - Szerda (április 20.)

A mai napot pedig - mint láthatjátok - főleg blogírással, videószerkesztéssel és netezéssel töltöttem. Nem is gondolnátok mennyi időt vesz el egy ilyen bejegyzés! A délután további részére annyit tervezek, hogy teszek egy sétát a környéken, becsekkolok az új szobába, vásárolok*, főzök valami finom vacsit, aztán meglátjuk mit hoz az este... ahogy a helyiek mondják: ¡vamos a ver! :)

* a márkahűség ékes példája lettem a Consum nevű üzletlánccal, képes vagyok negyed órát cipekedni hogy mindent ott vegyek meg, mert annyira szeretem azt a boltot