Egy egész nap kétváltozós regresszióval, nemparaméteres próbákkal, és khi-négyzet mutatókkal. FÚJ.
A helyzetet 3 dolog könnyítette meg: a rossz időjárás, a barátnők jelenléte, és a Cserpes túrórudi (amiről azt kell tudni hogy jobb mint a Pöttyös, tényleg). Nagyon szeretem a Cserpes Sajtműhely termékeket, szerencsére az alattunk lévő utcában lehet is kapni:
Azt hiszem 9 féle joghurt létezik - az a ritka fajta, aminek joghurtíze van, a szósz az alján pedig nem zselés műtrutymó, hanem igazi gyümölcs. Sajtokból, sőt még kőrözöttből is csomófélét gyártanak (sajtkrém ropival! áááh).
Na ennyit a kajákról, mert megint éhes lettem :) A mai nap dala egyértelműen az egyik Eurovíziós kedvenc, amelyet Mónival énekeltünk az egész napos szenvedős statozás közben:
Kámón bojz, kámón görlz! Kedvelem az északi típusú férfiakat :) És a produkció is határozottan jobb, mint a 3 dobogós (Azerbajdzsán? WTF? Tuti, hogy bunda). Íme néhány sor az egyszerű, de aranyos szövegből, mint mai idézet.
,,Did we forget how to live to dream
And what it all means
It's like we don’t care
(...)
A race to nowhere
Come on girls come on boys
It's your future it's your choice
And your weapon is your voice
Let's make a new tomorrow
Today"
Kámon bojz:)))) Jeee, már alig várom a holnapi statozást:))
VálaszTörlés